A 2011. évben a családi kedvezmény már nem adókedvezményként érvényesíthető, hanem adóalap-csökkentő tételként. Az összevont jövedelmek (27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelt) adóalapjából érvényesíthető, tehát a tevékenységi (önálló, nem önálló) és az egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető a családi adóalap-kedvezménnyel.

A családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a 2011. évben:

• egy és kettő eltartott esetén 62 500 Ft,

• három és minden további eltartott esetén 206 250 Ft levonás az adóalapból.

A családi kedvezmény ezen túl már egy gyermek után is érvényesíthető és megszűnik a felső jövedelmi korlát.

Az eltartott és a kedvezményezett eltartottak körét továbbra is megkülönbözteti a szabályozás. Kedvezményezett eltartottak minősül: az akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Eltartott a családi kedvezmény szempontjából: a kedvezményezett eltartott, továbbá az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (közoktatási intézmény tanulója, de már nem jár utána iskoláztatási támogatás, vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik).

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személyek:

• az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt aki, a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

• a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa,

• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy),

• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében ő maga, vagy a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – döntésük szerint – minősül jogosultnak.

Jogosultsági hónap: amelyre tekintettel a családi pótlékot juttatják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandóság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthető, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – megosztható az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak száma.

A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban történik– a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett - együttes - írásbeli nyilatkozata. Ha a kedvezmény igénybevétele év közben a munkáltatónál  magzatra tekintettel történik, a munkáltató a várandóságról kiadott orvosi igazolást nem kérheti, de a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot csak az tehet, aki az adóhatósági ellenőrzés során a nyilatkozatot be tudja mutatni.

A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

A nyilatkozó magánszemélye(ek) nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatai), minden eltartott (kedvezményezett) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósságra vonatkozó kijelentést, a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentést, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.